Elég gyakran kapok leveleket pályakezdőktől, igyekszem is becsülettel válaszolni mindegyikre. Örülök ha megkérdezik a véleményem erről-arról és boldog vagyok, ha bárkinek segíthetek.Van egy tipikus levélfajta azonban, amelyre adott válaszom legjobb, ha némi nyilvánosságot kap. Többször érkezett már tartalmú ilyen levél, a legutolsó éppen ma:
” .. kezdő fotográfus vagyok…. szeretném kipróbálni magam az esküvőfotózásban”
Nos, itten komoly bibi van. Miért gondolja egy kezdő, hogy rögtön a legnehezebb műfajban kell szerencsét próbálnia? Csak arra tudok gondolni, hogy érdekesnek találja a területet és úgy véli, hogy pénzt is tud vele keresni. Nos ez az írás az ezzel kapcsolatos alapvető kérdéseket fogja piszkálgatni, meglehetősen karcosan.
1. Az esküvőfotózás sajátosságai:
Az esküvőfotózás keverékműfaj. Van benne riport, portré, tárgy-, divat- és sport(tánc-)fotózás, amelyek mindegyike egyenként is nehéz, mindegyiknek megvannak az eszközei, technikái, szabályai. Az esküvőfotózás a szélsőséges fényviszonyok, az állandó időhiány és a megismételhetetlen pillanatok állandó stresszel teli műfaja. Az esküvőfotózás extrém hosszú és intenzív igénybevételt jelent a többi műfajjal szemben, akár 10-16 óra non-stop munkát is jelenthet (és akkor nem beszéltünk a háromszor ennyi ideig tartó utómunkálatokról). Az esküvőfotózás a technikai túlbiztosítás igénye és a megkövetelt felszerelés változatossága miatt az egyik leginkább beruházás-intenzív terület. Az esküvőfotózás nem csak fotózásról, hanem a masszív üzleti háttérről szól. A terméket (fotók, albumok, klipek stb.) le kell gyártani és el kell adni. Ehhez komoly számítástechnikai háttér, üzleti ismeretek, keresőoptimalizált weboldal, publikációk és sok számtalan más dolog is kell.
Az esküvőfotózást én leginkább a triatlonhoz hasonlítanám. Triatlonban azok a legjobbak, akik valamilyen részterületen már kiemelkedően jók. Jól úsznak vagy futnak esetleg kerékpároznak. A bajnokok közül senki nem kezdte a triatlont hatévesen, tökkezdőként. Éppen ez az oka, hogy nagyon sok hivatásos sportfotósból ill. fotóriporterből lett kiváló esküvőfotós.
2. Tehát mi is kell ahhoz, hogy valaki sikeres esküvőfotós legyen?
a. Biztos fotográfiai alapok a már említett területeken. Korábban megszerzett jókora tapasztalat a riport, sport- divat- vagy portréfotózásban. Képesség a nagy nyomás alatti munkára.
b. A megfelelő személyiség: Kapcsolatteremtő képesség. Empátia. Türelem. Pozitív gondolkodás. Optimizmus. Szeretet (ezt félve írom le, mert ez az, ami leginkább hiányzik a legtöbbekből)
c. Türelem és eltökéltség, céltudatosság.
d. Tőke. Még több tőke.
3. Mégis, van-e esélye egy pályakezdő fotográfusnak, hogy sikeres esküvőfotós legyen?
Természetesen van, de ehhez jónéhány évre lesz szüksége. Ha van türelme kivárni, megfelelően céltudatos és kész arra, hogy évekig beruházzon anélkül, hogy kivenne (ez alatt a szakmai tanulmányokat és a felszerelés megszerzését értem), akkor esetleg.
És persze tehetség nélkül nem fog menni. Már nem. Hál’istennek kis hazánkban is kezdenek megváltozni a dolgok, a piac szűkülése kezdi selejtezni a nem idevalókat.
Ezért aztán elsősorban türelmet, jó tanulást, sok munkát és majdan jól megérdemelt sikereket kívánok az ifjú kollégáknak!