Én lennék az, aki a (fényképező- és számító) gépek túl oldalán van és aki így web-en keresztül elég személytelen…viszont a közvetlenségben hiszek.

Én kezdem:

Az öreg király legkisebbik lánya vagyok. Sok édességet eszem és imádom a jó kávét. Hajlamos vagyok belemerülni a ’bogaraimba’, szeretek későn lefeküdni.

Az egyik szerelmem egy kis görög sziget, Lefkada, ahol most is élünk, mint egy Durell regényben. Szeretem a vidék nyugalmát, a harmóniát, helyeket a semmi közepén, a múltat idéző padlásokat, a kortalan értékeket. Szeretem a természetes fényeket, a részleteket, hangulatokat, az illékony pillanatokat…hiszek benne, hogy a kevesebb több…

Félig üres vagy félig teli? félig teli  Nyár vagy tél? nyár  Magassarkú vagy mezítláb? mezítláb (esetleg mezítláb magassarkúban) (meg azért gumicsizma is)  Bor vagy csoki? forró csoki   (-: vagy )-:?  (-:

Gyerekkoromban Mátyás király szerettem volna lenni, aztán restaurátor, aztán emberjogi aktivista, meg FBI ügynök…végül kiderült, valami emberekhez, érzelmekhez közelibb az, amit igazán szeretnék.

Szeretek önmagam lenni, élményeket gyűjtök, ezért úgy alakítom az életem, hogy azzal teljen, amit igazán szeretek.

A humor, a játék, olyan mint a levegő, a legtöbb bolondságra kapható vagyok…egy részem sosem nő fel.

Időről időre visszatért a gondolat, hogy a hiányérzet nélküli  szerelem, a teljesség érzés, a ’másik felem’ csak a filmipar hiánypótló termékei… míg egyszer csak ott nem állt előttem… a társ, aki játszótársam az életben… akivel úgy tervezzük, hogy 50 év múlva, ő virgonc, sétapálcás öregúrként, én pedig pajkos, kalapos néniként baktatunk le a partra …azt hiszem, ez a legfontosabb.

Az élet sok jót tartogat…gyanítom, azért, mert hiszek benne!

sign

ui: néhány kép rólam és azokról, amiket szeretek:

 

#nézzképeket: