Esküvői fotós, esküvői fotók, esküvői fotózás a Nászriporterektől
Esküvői fotós, esküvői fotózás Magyarországon és bárhol a világon

Köszönet a hátországnak

Az esküvőfotós szakma talán legsötétebb árnyoldala az, hogy “családellenes” életformaként muszáj megélni. Az esküvőfotós akkor dolgozik, amikor mások pihennek. A legtöbb munka arra az időszakra esik, amikor az emberek nyaralnak, mulatnak, élvezik az iskolaszünetet. A top esküvőfotósok évi 20-25 hétvégén akár 40-50 vagy több napot is távol vannak a családjuktól (igen, túlnyomó részük  családos ember) , nagyon sokszor pénteken és szombaton is dolgoznak, akkor, amikor otthon a legnagyobb szükség volna rájuk.  Bonyolultabb a feladatuk azoknak, akik hétköznapi állásuk mellett végzik ezt a munkát. Mégis, a legnehezebb azon családok helyzete, ahol az anya, a feleség a fényképész.

Ez a rövid bejegyzés nektek, házastársainknak mond köszönetet, akik eltűritek ezt a rengeteg lemondással és távolléttel járó életformát, alkalmazkodva hozzánk, hogy a munkánknak élhessünk. Sokan közületek nem csak eltűritek, de aktívan támogattok bennünket, első számú kritikusként vagy fő inspirálóként hozzájárultok kiteljesedésünkhöz.

Kedves társaink, köszönöm nektek a támogatást, megannyi kollégám és barátom nevében. Kérjük segítségeteket a most induló 2009 évi szezonban is.

20090314-180504

Comments (3):

  1. Sz.Zsuzsi

    2009. április 23. csütörtök at 07:37

    Szia!
    Le a kalappal, ezért a cikkedért is Csaba! Nem kétséges az odaadásod a szakma iránt, ismét erről tanúskodott számomra a bejegyzés. Én még mindig viaskodom magammal -több szempontból is- esküvőfotózás és család témakörben, mert tudom ha belevágok, ennek is szerelmesévé válok majd, mint a baba, kismama és stúdiófotózásnak is, viszont ez a családi életről alkotott eddigi elképzeléseinket gyökeresen megváltoztatná. Ugyanakkor vágyom rá, kipróbálni magamat a témában /alkotni, de ez – úgy érzem- egy nagyon komoly döntés lesz majd “minálunk”.
    Jó volt olvasni, látni hogy TE mindenre, mindenkire gondolsz 🙂
    Udv. Zs.

  2. Ica

    2009. április 23. csütörtök at 09:25

    Köszi Csaba!
    A számból vetted ki a szót, én mindennap megköszönöm a férjemnek, családomnak és barátaimnak, hogy elviselnek, hogy eltűrik, ha velük is vagyok akkor is az agyam máshol jár, és a fáradt napjaimat!
    Köszi Peti, gyerekek, Ibi, Mamik!
    Üdv: Ica

  3. Puf

    2009. június 4. csütörtök at 23:56

    Hát igen, mi megoldottuk. Feleségem is én is többnyire ott vagyunk. A gond akkor lesz ha jön a baba. Akkor pár év szünet és jön ő is, vagyis remélem, beleszeret valamelyik kamerába. Kösz az írásokat most olvasgatom Magyarország konkurenciáit nem ismerem, de ha ilyenek mint Te, akkor köszönetet mondhat neked a szakma, hogy tanítgatod őket.
    Puf

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.