"Véletlenek nincsenek, csak valaki annak nevezte el őket véletlenül." (Ismeretlen)

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy Szilvi nevű menyasszony. Vagyis inkább kettő.

Úgy esett, hogy Sziszi Tatán, a Pálmaházban kötötte össze életét választottjával. Aztán majdnem napra pontosan egy évvel később Sziszó is a Pálmaházban fogadott örök hűséget szerelmének.

És persze a mesébe illő párhuzamok itt nem érnek véget, sőt, még csak most kezdődnek...

A közös sminkestől a DOTTO-záson át a kívánságlámpáson keresztül az anyósdicsérgetésig megannyi varázslatos pillanatot éltünk át, melyek rímeltek egymásra, már-már hihetetlen módon.

(Katt a képekre a nagyításért)

Az már csak hab azon a bizonyos tortán, hogy Sziszi és Sziszó bekeretezték az első fotós évemet. Szavakkal nem is írható le, milyen torokszorító érzés, amikor egy év elteltével fotósként tér vissza az ember lánya arra a helyszínre, ahol először táskacipelt.

Szilvik, nagyon sok boldogságot kívánunk nektek, és biztos vagyok benne, hogy hamarosan újra találkozunk!

рукиanonymizer vk

Leave a Comment