TEF online 6. rész: Fejlett kompozíció és design (2.)

Az előző részben az egyensúlyról esett szó. Megállapítottuk, hogy a látómező két felében érzékelt valóságot, mintegy virtuális mérlegen értékeli a látóközpontunk. A tömegek és helyzetük meglehetősen egyértelműen kijelölik az egyensúlyi helyzetet egy képkereten belül. Van azonban egy csomó tényező, amely szintén befolyásolja az egyensúlyi helyzet értékelését.  Mielőtt megismerkednénk velük, ismét aláhúzom: az egyensúly megértése és a módosító tényezők tudatos kezelése kiemelkedően fontosak, ha pontosan, precízen  - a tanítványaim megőrülnek tőle, de én ezt a kifejezést szeretem használni: feszesen - szeretnénk komponálni. Többek közt ez különbözteti meg az interneten felnőtt, wannabe sztárocskákat az igazi, fotografálást még iskolában tanult mesterektől. Szerintem.

Az egyensúlyt befolyásoló egyéb tényezők:

1. A középponttól távolabb eső objektumok nagyobb súlyúnak tűnnek:

A két folt azonos, mégis, a jobb oldali - a helyzeténél fogva - jobbra dönti a képet

A két folt azonos, mégis, a jobb oldali - a helyzeténél fogva - jobbra dönti a képet

2. A kép felső részén található hangsúlyosabbnak tűnnek, mint az alsó részben lévők.

A két folt azonos, mégis, a jobb oldali - mivel feljebb található - jobbra dönti a képet

A két folt azonos, mégis, a jobb oldali - mivel feljebb található - kissé jobbra dönti a képet

3. A többi - akár azonos, akár különböző - alakzattól elkülönülő objektumok hangsúlyosabbnak tűnnek.

a jobb oldali alakzat a helyzetével különül el a többitől, hangsúlyosabb,a kép közel egyensúlyi érzést ad

a jobb oldali alakzat a helyzetével különül el a többitől, hangsúlyosabb,a kép közel egyensúlyi érzést ad

az egyik oldali alakzat a színével különül el a többitől, hangsúlyosabb,a kép rögtön dőlni kezd jobbra

az egyik oldali alakzat a színével különül el a többitől, hangsúlyosabb, a kép rögtön dőlni kezd jobbra

4. A kiemelkedően érdekes tárgyak hangsúlyosabbak.

az azonos alakzatok közé egy érdekesebb formájút helyeztünk, máris borul az egyensúly

az azonos alakzatok közé egy érdekesebb formájút helyeztünk, máris borul az egyensúly

5.  A szabályos alakzatok hangsúlyosabbnak tűnnek a szabálytalanoknál.

a szabályos alakzat messzi kitűnik a többi közül, súlya elhúzza a kompozíciót

a szabályos alakzat messzi kitűnik a többi közül, súlya elhúzza a kompozíciót

6. Nagyon érdekes megfigyelés, hogy ha megvizsgálunk egy asszimetrikus kompozíciót, akkor azt fogjuk tapasztalni, hogy a jobbra és balra irányuló asszimetriát a legtöbben nem azonos mértékűnek érzik. Alább egy jobbos és egy balos asszimetria (tükörképek) láthatóak, de a jobbra dőlést legtöbben erősebben érezzük, mint a balost:

én itt enyhe balra dőlést, majdnem egyensúlyt érzek

én itt enyhe balra dőlést, majdnem egyensúlyt érzek

én itt intenzív jobbra dőlést érzek

én itt intenzív jobbra dőlést érzek

Ezt az egyensúlyi asszimetriát - ha jól sejtem, az agyunk asszimetrikus felépítése (ld. jobb és balkezesség) okozza.

...

A fent tárgyalt összes egyensúlyi eset statikus helyzetekre vonatkozik. A fotók jelentős része azonban dinamikus állapotot ábrázol, amelyben a történéseknek - pl. egy tekintet, mozgás, dőlés - iránya van. Ekkor a passzív egyensúlyi helyzetet módosítja a cselekvés iránya, amely kitüntetett irány. Az alábbi fotón az egyensúlyt a főalak, a két ablak, az ajtó nagy tömege és a modell tekintete ill. enyhe bal dőlése tartják törékeny egyensúlyban. Képzeljük el a lányt, ugyanebben a kompozícióban maga elé vagy az ellenkező irányban dőlve és nézve. A kompozíció azonnal hevesen felborulna jobbra. Így azonban a tekintete révén a kompozíció baloldala kitüntetett iránnyá válik, amely súlyt képvisel a bal oldalon.  Így a kompozíció a tekintet segítségével dinamikus egyensúlyban tartható, amely jóval izgalmasabb, mint egy passzív egyensúlyi állapot.

Ezt az esküvői fotót a statikus és dinamikus elemek tartják egyensúlyban

Ezt az esküvői fotót a statikus és dinamikus elemek tartják egyensúlyban

Hát így megy ez, kérem szépen. Ha esetleg valaki úgy érezné, túl sok mindent kell megjegyezni az egyensúlyról, csak nyugodjon meg. Idővel - sok-sok egyensúlytalan fotó elkészülte után - a legtöbbeknél kialakul egyfajta belső mérleg, a többé-kevésbé balanszírozott fotók készítésére való képesség. Akárhogy is, az elmúlt bejegyzésekből már egy amatőr számára is látható, hogy a jó fényképek készítéséhez legtöbbször komoly mérlegelésre, számtalan tényező figyelembe vételére van szükség.

Legközelebb a kompozíciók egyéb elemeivel foglalkozunk. Addig is minden jót!

1 Comments
  1. File Gergely
    2014. június 15. vasárnap -

    Ezt Harald Mante sem írhatta volna le egyszerűbben, logikusabban. Nagyon jó bejegyzés!

Leave a Comment