Elkezdődött az esküvői szezonra való felkészülés hajrája, eljött a fotográfus kiválasztásának ideje. A választék óriási, több ezren próbálnak szerencsét a piacon, minden évben százak morzsolódnak le és újak lépnek a helyükbe.  A feladat egyszerűnek látszik, az internet telis-tele van esküvői fényképészek oldalaival. Ha valakinek tetszenek a képei és megfizethetőek az árai, akkor a lefoglalózásával  minden elintézettnek tűnik. ..

De mégis, miért hallani annyi elégedetlen menyasszonyról? Miért készíttetnek velünk portfóliókat olyanok, akiknek már elkészült az esküvői fotósorozatuk?

Nos, a válasz igen egyszerű. Rengeteg buktatóval találkozni, amelyek egy része a fotós és a menyasszony elégtelen kommunikációja, mások pedig szimplán a fényképész etikátlan viselkedése miatt merülnek fel.  A Pillana(r)t- Magyar  Esküvőfotós Szövetség egyik alapvető ismérve éppen az, hogy a tagoktól ügyfélközpontú magatartást követel meg, kizárással büntetve az etikátlan magatartást.

Nézzük, milyen csalódások érhetik a gyanútlan menyasszonyt:

  1. Lemondás:  a fotós vállalja a munkát, majd egy anyagilag kedvezőbb ajánlat esetén lemondja. Ez a veszély különösen azoknál merül fel, akik először nem teljes napra szerződtek.  Ha az esküvőig alig maradt idő, ez roppant kellemetlen tud lenni. Orvosság: szerződés, foglaló.
  2. Zsákbamacska-deffektus: ez a leggyakoribb probléma, a fotós nem azt a szintet nyújtja, ami a honlapja alapján elvárható lett volna.  Minél kevesebb anyag található egy honlapon, ennek annál nagyobb a valószínűsége. Viszonylag könnyű néhány jobban sikerült fotóval üzletet szerezni, stabilan szállítani a jó minőséget azonban igen nehéz. Mire kiderül a turpisság, addigra már késő. Orvosság: teljes esküvői sorozat, egy-egy esküvőről készített album bekérése, próbafotóztatás.
  3. Alteregó-effektus: jónevű fotósok személyesen mennek el a találkozóra, személyesen szerződnek, majd segédet küldenek maguk helyett az esküvőre, teljes munkadíjért. A turpisság legtöbbször már az esküvőn derül ki, amikor késő bármit tenni. Orvosság: szerződés, a fotós személyének rögzítése, szankciók rögzítése.
  4. Trükközés a darabszámokkal: ez általános jelenség. A fotós az ajánlatában magas darabszámokat ígér, majd a leszállításkor kiderül, hogy a fotók egy része szinte teljesen egyforma, szimpla sorozatfelvétel, értéktelen vacak. Néhány fotósnál az ugyanabból az alapfotóból készített színes, fekete-fehér, barnított és effektelt fotók többnek számítanak. Szerintem ez szimpla csalás, ezek egy fotó különféle változatai. Orvosság: szerződés, megfelelő kommunikáció, az elvárások ismertetése a szerződéskötés előtt.
  5. Trükközés a végtermékkkel, felbontással, beetetés: ez a legelterjedtebb trükk az olcsó ajánlatoknál. Az esküvő után derül ki, hogy az ötven-hatvanezres, 'papírkép+összes kép CD-n' mögött mi is van.  Néhány, a lehetséges trükkök közül:
    1. A papírképek mellé a fotós kisfelbontású nézőképeket mellékel, amelyek még képernyőn sem élvezhetőek, csupán az utánrendelések serkentésére jók. A papírképeket drágán, a teljes felbontású állományokat még drágábban lehet megkapni.
    2. A digitális állományok vízjelezettek, nyomtatásra korlátozottan alkalmasak.
    3. Az átadott digitális állományok nyersek, retusálatlanok, kidolgozatlanok, csúnyák, minőségük messze elmarad a honlapon látható demóanyagokétól.

Orvosság: szerződés, a részletek precíz leírásával.


Akármilyen is legyen, mindegyik trükk végcélja az, hogy a végszámla jelentősen meghaladja az eredeti ajánlat összegét. A különbség egészen extrém lehet, 50-60e Ft-os ajánlatból így könnyedén lehet 200-250e Ft.

Sikerült már valakinek egymillióért új BMW-t hazavinnie autószalonból? Szerintem nem.  Ugye azt sem hiszi el nekem senki, ha azt mondom, hogy kétszázalékos kamatra kaptam hitelt? Nem hát, és jól teszik. Az esküvőfotózásban ugyanígy sincsenek csodák. A fotósok profitra törekszenek, ez a világ legtermészetesebb dolga. Az esküvők rendszeres fotózásához és színvonalas végtermékek előállításához igen sok munkaidőre (egy tízórás fotózásnál további hatvan-nyolcvan munkaórára), sokmilliós technikai háttérre, autóra és drágán megszerezhető tudásra van szükség.  Az irreálisan olcsó, ötven-hatvanezres (per 800- 1000 db fotó) bombaajánlatok mögött ezért többnyire van valami, ami miatt a fotósnak megéri azt kiadni. Vagy esküvőre nem való, olcsó technikával dolgozik, vagy nem végzi el az utómunkát, vagy a termék nem az, amit ígér, vagy a végszámla mégsem annyi lesz, amennyire szerződött.  (Persze vannak kivételek, pl. a kezdő, portfóliójukat építő kollégák, akik kezdetben nem tudnak annyit kérni, amennyit a munkájuk ér, de ez már más kérdés). Bárhogy is legyen, nem a fotós fizet rá a végén, hanem te, kedves megrendelő. Ezért azt javaslom, légy tudatos és tájékozott vásárló, járj a dolgok végére!

15 Comments
  1. kisvirag
    2010. január 11. hétfő -

    Nagyon jól összeszedett anyag, tetszett nagyon! Csak annyit szeretnék hozzáfűzni, hogy helye válogatja, hogy az az 50-60ezer az kamu olcsóhús, vagy tényleg lehet érte értékelhető munkát kapni. Budapesten mások az árak, mint vidéken. Nekünk vidéki esküvőnk volt tavaly, és 70 ezerért fantasztikus minőséget kaptunk. Budapesten 100 körül kezdődtek az árak (néztük azt is, mert a násznép fele Pest megyei volt, de hamar elvetettük az esküvő Bp vagy környéki tartását...) Az olcsó ajánlatok persze mindig gyanúsak, és figyelni kell, de sokkal nehezebb az átlagárat kérő, de rossz minőséget adó fotósokat kiszűrni, mint a gyanúsan olcsóakat. sajnos.

  2. admin
    2010. január 11. hétfő -

    Kedves Kisvirág! Nincsenek vidéki és pesti árak. Ez egy szimpla legenda. Pontosan tudom, hogy mely vidéki kisvárosokban keresnek a helyi mogulok 200e körül a fenti trükközéssel. Hetvenezerért fotózva nem lehet autót, sokmilliós felszerelést fenntartani. Számoljunk csak. Évente mintegy 800e és 1m Ft közt van a felszerelés és a gépjármű karbantartására fordított összeg. Harminc esküvővel (optimistán) számolva, ez esküvőnként -30e Ft. Marad negyvenezer forint/esküvő, amelyek mindegyike mintegy 70-80 munkaórát igényel. Ez mintegy 500 Ft-os óradíjat jelent, ami csak egyvalakinek érheti meg. Annak, aki másodállásban, céges- vagy hobbigéppel, szombatonként próbál mellékeshez jutni. Aki csupán a mellékesért csinálja, az nem elítélendő de teljesen más kategória. A munkájának és nevének elvesztése egy-egy balul sikerült munka révén nem kérdés és nem fenyegetés, nem sok múlik rajta, főleg nem a megélhetés. Ugyanaz, mint a másodállásban villanyszerelő/mosógépszerelő/ács/tetőfedő kategória. Ha szerencséje van a vevőnek, akkor jót fog ki, ha nem akkor nincs kihez fordulni, nincs kinél reklamálni. Szokásos magyar történet.

  3. kisvirag
    2010. január 11. hétfő -

    Nem azt állítottam, hogy vidéken nincsenek 200ezres "mogulok", csak azt, hogy szerintem vidéken igenis olcsóbban lehet jutni hasonló, vagy ugyanolyan minőséghez, mint Budapesten és ez nem csak a fotózásra igaz. Azt aláírom, hogy sok a csaló, meg sápoló, bár én, mint laikus inkább a fantáziátlanságban láttam a problémát, és ezt nagyobb gondként éltem meg, mint hogy a különböző ajánlatokban mi és mennyi lehet az átverés. Mert hiába milliós felszerelés, ha ugyanaz az unalmas, álljatokafaaláésmosolyogjatok beállított képek készülnek. Mi egy szokatlan, számunka nagyon tetsző látású fotóst fogtunk ki.Ahogy tudom főállásban fotós, igaz nem csak esküvőket csinál, de ez az egyik "szakterülete". Biztosan kellett hozzá szerencse is, igaz én elég céltudatosan keresgéltem. Itt megtekintheted, mi került az albumunkba, 70ezerért, ~1300 képes DVD-vel, amiből nagyon de nagyon nehéz volt kiválasztani azt a 40-50 képet, ami retusálásra került. http://share.ovi.com/album.aspx?albumname=kisvirag.eskuvo Igaz, ha egy kicsit van esze, idén már nem ennyiért fotóz :) (esetleg azt is el tudom képzelni, hogy az esküvőfotózás számára élvezet, és azért dogozik olcsóbban, mint ahogy te/ti is ingyen fotózzátok a születendő gyerekeket) Egyébként megnéztem a portfóliódat, tetszik a látásmódod, a képeid, bár azt is azonnal sejtetik, hogy számunkra megfizethetetlen áron dolgozhatsz :)

  4. admin
    2010. január 11. hétfő -

    A linkelt anyag messze van ugyan a hibátlantól (van bőven felesleges döntés, végtagcsonkolás és komponálási hiba), de valóban kiemelkedik a szürke átlagból. Buknicz Timit régóta figyelem a szemem sarkából, szerintem ő a feltörekvő generáció egyik legjobb képviselője és nagyon helyesen írod, az ő piaci szegmense már ma sem a hetvenezres kategória. Tehetsége a kétszer-háromszor drágább piaci szegmensbe pozicionálja, csak idő kérdése, mennyi idő alatt jut el oda. Nektek szerencsétek van, időben "kaptátok el". Egyébként akár ingyen is lehet zseniális anyagokhoz jutni, külföldön is. A kezdő, portfóliót építő fotográfusok munkái gyakran kiválóak, de nem ezek az esetek azok, amelyek a szabályokat írják. A piacot közgazdasági ökölszabályok mozgatják, szerelemből fotózni pedig lehet, de megélni nem. (Egyébként amit írtál, az mindent megmagyaráz. 1300 db retusálatlan képet kaptál, majd 40-50 db-ot, retusálva. Nálunk az ügyfél nem kap retusálatlan fotókat. Egyet sem, mert megtiszteljük azzal, hogy nem adunk ki félmunkát a kezünkből. Ezért csakis retusált, utófeldolgozott fotókat adunk át, de nem 40-50, hanem 3-500 darabot, és nem hatszoros-tízszeres áron, hanem kicsivel több, mint a duplájáért. Akkor most ki is a drága?)

  5. Attila
    2010. január 12. kedd -

    Hogy rögzíted egy szerződésben, hogy nem adsz át egy sorozatból származó fotókat, amik nem hordoznak különálló értéket? Bajlódom ezzel egy ideje, de az esküvőfotózás lényegét megragadó szerződést írni nem lehet... a szívvel-lélekkel végzett és a lélektelen munka közti különbséget jogi nyelven nem lehet leírni... (miaza a "próbafotóztatás"?)

  6. admin
    2010. január 12. kedd -

    A szerződés arra való, hogy garanciákat adjon mindkét félnek, de megette a fene, ha a felek szerződés nélkül nem tudják a dolgukat. Éppen azért kell olyant felfogadni, akinek van neve és vesztenivalója. Ha egy fotóssal elégedettek, arról tíz ember tudni fog. Ha nem, akkor százan. A próbafotóztatás olyan kötelezettség nélküli session, amely során a fotós fényképeket készít a leendő megrendelőkről. A megrendelés a fotók sikerén múlik. Az ingyen ES éppen ilyen próbafotózásnak fogható fel.

  7. Attila
    2010. január 12. kedd -

    Ahá. Ilyet szoktam fotózni, de... valahogy a "próbafotóztatás" szó nagyon nem jutott volna eszembe róla, más kép él erről a fejemben. :)

  8. lagziguru
    2010. január 12. kedd -

    Gratulálok az íráshoz, szépen megvilágítja a fotóspiaci körképet. Valószínű kiküldöm a hírleveleseimnek is, illetve beillesztem a hírlevélsorozatom fotós részébe, ahol a linketek már amúgy is szerepel.Nagyon örülök, hogy az én szemem sem csal, hiszen láttam Buknicz Timi nevét, akit igyekszem én is ajánlani és szeretek Vele dolgozni. Én nem csak a szemem sarkából figyelem, és sikerült január 4-én megpuszilni.. na jó ez már eltér a témától. Timi szerény, de igyekszem én is felnyitni a szemét az árazás és a piaci pozicionálás tekintetében. Az biztos, hogy az esküvői fotós piacon most helyezkedni.

  9. marci
    2010. január 13. szerda -

    Én nagyon szeretem "savacska" munkáit. Amikor megnéztem ez első képeket, már derengett valami. Sajátos színvilágot visz a képekbe, ezért volt olyan ismerős. Nagyon megérte a rá fordított összeget, az biztos.

  10. admin
    2010. január 13. szerda -

    Nem sajnálom a hirdetési felületet a kollégának, de ez a bejegyzés nem arról szól, hogy egy konkrét fotós munkabére megéri-e az árát. Én arról beszélek, hogy vannak trükkök, bevételmaximalizálás, és a különösen olcsó ajánlatok mögött bizony gyakran ott csalódás lehetősége. Csak halkan jegyzem meg, néha a drága ajánlatok mögött is...

  11. KormosLaci
    2010. január 13. szerda -

    Szeretem azokat az iromanyokat, amik egyszeru, hetkoznapi dogokat irnak le, amit valojbana minden ember tud belul sajat magaban, de megis, ez valamilyen latens tudaskent van jelen az emberek fejeben. Amikor pedig valaki leirja, es sikerul megfognia a lenyeget, akkor az olvaso mintegy felismereskent, egy "tenyleg" felkialtassal nyugtazza, hogy megint tanult valamit. Nalam amugy 150 sor az eskuvos arajanlat, es kelloen reszletes mindefele tekintetben. A teljesites, nem teljesites resz is eleg jo lett sztem. Iden viszont leroviditettem. Mar csak 149 sor, mert egyik helyen dupla ures sor volt benne :) Kormos Laci.

  12. 2010. január 18. hétfő -

    Egyszer ha nagy leszek, esküvői fotós szeretnék lenni. De tényleg!

  13. admin
    2010. február 3. szerda -

    Nagyon hamar rájönnél, hogy nem éri meg. Nem tudom mennyit keres egy vőfély/ceremóniamester, de ha belegondolsz abba, hogy egy lelkiismeretesebb fotós akár 70-100 munkaórát is dolgozik 150-200e Ft-ért... Asszem sokkal rosszabb óradíjaink vannak, mint nektek.

  14. admin
    2010. február 3. szerda -

    ..és akkor még nem szóltam arról, hány millió Ft csücsül egy fotóstáskában...

  15. 2010. február 16. kedd -

    admin! Igazad van, de engem ,nem is feltétlenül a pénz miatt motivál a fotózás tudom sok az utómunka, videónál meg pláne. Mégis azt mondom, hogy 1-2 felkérést elcserélnék, hogy megmutassam, én, hogy látom. De ehhez sokat kell gyakorolni, jól tudom. Szeretek átadni szemléletet a pároknak. Bár a hírlevélsorozatom független, mégis a fotós résznél kivételt tettem, megjelöltem pár embert/csapatot. Egy ilyen ajánlás után cserélte le a fotósát egy pár RÁD, mert annyira meggyőzte őket amit láttak. :) Ja és egy portréfotózás is tőlem jött. Így ha az ebből jövő milliárdos jutalékot lekönyvelem, máris kiderül, hogy a dealerek keresik a legtöbb pénzt :)

Leave a Comment