Kedves Menyasszony!
Tegyük fel hogy megtaláltad a fotográfust akiben megbízol és minden simán halad az előkészületekkel. Előfordulhat hogy vannak már elképzeléseid arról, mit szeretnél viszontlátni akkor, amikor a fényképészed elkészítette a portfóliód. De hidd el nekem, BIZTOSAN nincs pontos képed arról, hányféle módon láthatod viszont a rólad készült képeket. Az alábbi rövid bejegyzés ebben próbál neked támpontokat adni.
A végeredmény ? általában papírképek vagy papírképeket tartalmazó album formájában kerülhet eléd Ha a képeid digitális technikával készítették, akkor is kaphatsz papírképeket és albumokat, de a digitális nyersanyag egy sor új lehetőséget tárhat eléd. A legfontosabb, hogy a képeid átalakíthatók multimédiás termékekké. Ahogy a megnevezésben is benne van, a statikus képi tartalomhoz zene társítható ill. megoldható hogy a látványt némi mozgás tegye érdekesebbé. Ez persze nem a képek megelevenítését jelenti, de hasonló hatás hozható létre nagyításokkal, úsztatásokkal/csúsztatásokkal és ezek kombinációjával. A legjellemzőbb ezek közül a zenés „diavetítés”, persze a diához képest sokkal korszerűbb formában.
Ebben a bejegyzésben nem írok a multimédiás lehetőségekről de nézzük egy kicsit közelebbről a hagyományos termékeket:
A papírképekről nem sok újdonságot tudok neked mondani. A legfontosabb tudnivaló talán az, hogy léteznek szabványos méretek 9×13 ? 84×120 cm-es mérettartományban (az angolszász országokban kicsit mások a méretek, de a nagyságrend ugyanez), amelyek bármelyikében kérheted a képeidet kinyomtatva. Azt sem árt tudni, hogy a nyomtatásnál legalább kétfajta papír közül választhatsz. Az egyik a hagyományos fényes papír, a másik pedig a matt felületű. Egyéni ízlés kérdése, melyiket részesíted előnyben. Fontos lehet még tudnod, hogy a kommersz fajtákon kívül rengeteg fajta jobbnál jobb minőségű papír létezik. Ezekkel gyorsnyomdákban nem találkozhatsz. Akkor lehet fontos ez, ha a képeid egy részéből igényes, időtálló, művészi értékű nyomatot szeretnél készíttetni. Ha eljutsz odáig, akkor a fotósod vagy a grafikusod majd segít a választásban.
Az albumokról elöljáróban annyit érdemes elmondani hogy a kiskereskedelmi forgalomban kapható, beragasztós- benyálazós-fotósarkazós, cicamicás-rózsácskás vagy művészieskedő tömegtermékek nem nevezhetőek esküvői albumnak. Az esküvői album ugyanis a következő kritériumoknak felel meg:
a. Időtálló kivitelben készül. Az album jó esetben több évtizedes használatot, költözködést, párát, szárazságot kibír ? épp úgy ahogy a múlt században készült kisipari kötészeti eljárásokkal készült könyvek nagy része.
b. Az album képei nem véletlenszerű sorrendben helyezkednek el. Az egymás mellett található képek erősítik, módosítják egymás hatását. A sorrendet leghitelesebben a fotográfus tudja megtervezni, hiszen ő a megmondhatója annak hogy mit, mikor, miért és miért úgy fényképezett, ahogy az a fotókon látható.
Ami a külső kivitelt illeti a hagyományos albumok általában nehéz papírra készülnek és nemes borítást kapnak, amely leggyakrabban bőr vagy annak szintetikus anyagból készült utánzata pl. Durapell. A kötésük általában rugalmas, hogy kinyitáskor a lapok ne törjenek, a lapok gyakran kapnak sarokmegerősítést.
A betétlapok (az ún. mat ) többfélék lehetnek, ezek egyedileg kerülnek összeválogatásra aszerint, hogy hány darab és milyen méretű kép kerül majd egy lapra. A képek a tradicionális albumban önállóan, egymás mellett találhatóak meg.
Néhány éve elterjedőben vannak a szintetikus anyagokból készült albumok. Ezekben a papírt műanyagalapú hordozó váltja fel. Ezek jellemzően UV-stabilizált, igen tartós műanyag lapok. Ezeket is köthetik bőrbe vagy bőrhatású anyagokba de elterjedőben vannak az önmagukban is nyomható műanyag borítók.
Ami a belső kivitelt illeti az utóbbi tíz év radikális változásokat hozott. Ez egyértelműen a digitális eljárások elterjedésével magyarázható
A hagyományos albumban a képek elhelyezkedését és méretét a betétlapok (mat) szabályozzák. A lap tehát a betétlapból és a reá applikált képekből áll. A digitalis eljárással készült albumok ezzel szemben önmagukban nyomott és kötött oldalakból állnak, amelyeken a képek elhelyezkedését és méretét csak a tervező fantáziája szabja meg. Így a képek gyakran egymáson, összeolvasztva, úsztatva jelennek meg, ami rendkívüli összhatást eredményezhet.
A digitalis eljárások megjelenése tervezői iskolákat és divatokat teremtett. Az USA-ban oly népszerű esküvői fotozsurnaliszta fényképészeti stílus és a modern albumkészítési eljárások szintéziseként új végtermék született. Ez a wedding storybook, amely a történetmesélő esküvői fényképészet csúcsterméke. Ez egy napot hivatott elmesélni, mégpedig rendkívül látványos formában.
A wedding storybook-ok tervezési stílusairól és a hazai problémákról egy későbbi bejegyzésben olvashatsz.
?